A zöld gondolkodás még mindig nem elég elterjedt a világ országaiban. A vásárlók többsége egyáltalán nem motivált abban, hogy már nem működő háztartási készülékeit, számítógépeit újrahasznosító cégekhez juttassa el. A kereskedők annak ellenére, hogy néhány országban már kötelezően át kell vegyék a hasznavehetetlen berendezéseket, legtöbbször idegenkednek attól, hogy nagyobb csereakciókat szervezzenek az e-hulladék begyűjtésére.
A Pike Research tanulmánya azt jósolja, hogy 2015-ig jelentősen növekedhet az elektronikus hulladék mennyisége világszerte. Az újrahasznosítás és az e-hulladék visszagyűjtési szokások a szakértők szerint csak ezután lesznek annyira hatékonyak, hogy csökkenhet az évente kibocsátott hulladék mennyisége.
Az elektronikus hulladék hatékonyan ártalmatlanítása, nem csak a környezeti terhelés csökkentése miatt lényeges, a hasznos fémek és egyéb anyagok hatékony visszanyerésé szintén igen fontos célként jelentkezik.
Csak Amerikában évente mintegy 100 millió mobiltelefont cserélnek le tulajdonosaik, a vállalatok nagy átlagban szintén 12-18 hónaponta újítják meg számítógép parkjukat. A technológiai fejlődés sajnálatos velejárója, hogy egyre kevésbé javítunk meg egy berendezést ha elromlott, általában itt is a készülék cseréje a megoldás. Az elektronikus hulladék pedig sokszor közvetlenül az utcára kerül és nem a bontókba.
Csak az indiai Szilícium-völgy központjában, Bangalore-ban hozzávetőleg 1000 tonna környezetre veszélyes műanyag, 300 tonna ólom, 0,2 tonna higany, 43 tonna nikkel és 350 tonna réz "kerül utcára". És ez még csak a helyben előállított e-hulladék, ennek többszöröse érkezik az országba import útján!
Egyes adatok szerint 10.000 számítógépből körülbelül egy kilogramm aranyat nyernek vissza a hatékonyan működő újrafeldolgozó telepeken. A különböző alkatrészekhez felhasznált réz, cink, ólom, higany, a számos műanyag csak jól felszerelt üzemekben, korszerű technológia alkalmazása mellett ártalmatlanítható. Sajnos a világszerte burjánzó illegális szemétszállítások célpontjain ilyen hatékonyságú újrahasznosító bázisok nincsenek. Pedig a hozzá nem értés ebben az esetben katasztrofális következményekkel jár, hiszen az ilyen illegális e-szemét lerakók környékén igen nagy számban betegednek meg a helyi lakosok. Sokan mérgeződnek meg a feleslegesnek gondolt és felelőtlenül elégetett műanyagok miatt, illetve a környező vizek legtöbbször igen magas koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket, higanyt ezzel közvetlenül veszélyeztetve a környező élővilágot, embereket, állatokat.
Az e-hulladék növekedési ütemének megállításához szükség lenne még a fejlett országok vezetőinek egységes fellépésére, hatékony szabályozó rendszerek kialakításra, illetve a már meglévő szabályok betartatására, ellenőrzésére.
Ahhoz tehát, hogy hatékonyan csökkentsük a környezetbe kerülő, igen értékes anyagok elpazarlását még hosszú út vezet, amely első lépései a tudatosság fejlesztése, a vállalatok példamutatása, illetve az újrahasznosítás támogatása. Addig azonban marad a veszélyes hulladék illegális exportja Kínába, Afrikába, Kelet-Európába, Ázsiába.
2015-ig nőnek az e-szemét hegyek
Egy nemrégiben készült tanulmány becslései szerint 2015-re 73 millió tonna elektronikus szemét árasztja el a világot. Az újrafelhasználás sajnos még mindig csak töredékét menti meg a hasznos anyagoknak.
Hirdetés
Hirdetés