Napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdaság új hajtóereje az adat. Szinte felfoghatatlan, de percenként 1,7 millió gigabájtnyi adat keletkezik világszerte. Az adatipar évente 40 százalékkal nő, ami hétszer gyorsabb, mint a teljes infokommunikációs ipar éves növekedése. Ezzel Európa GDP-je 1,8 százalékkal lehet nagyobb 2020-ra a mostaninál - mutat rá Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke.
Erik Brynjolfsson amerikai akadémikus (MIT) és kutatótársai 2011-ben közzétették Strength in Numbers: How Does Data-Driven Decisionmaking Affect Firm Performance című 33 oldalas tanulmányukat kutatási eredményeikről, és ebben tudományos módszerekkel megalapozottan arra az eredményre jutottak, hogy adatalapú döntésekkel a cégek 5-6 százalékkal növelhetik termelékenységüket. Adatalapú döntésről akkor beszélhetünk, ha minden szükséges adat a vállalat rendelkezésére áll, az adatok valósak és a cégvezetés az adatok megfelelő értékelése alapján dönt.
VÁGÚJHELYI FERENC: Gondoljunk csak egy egyszerű példára az e-kereskedelemből. Ha egy webshop üzemeltetője nem elemzi folyamatosan a vásárlói által megadott adatokat, akkor nem tudja célzott hirdetésekkel és személyre szabott ajánlatokkal megtalálni a vevőit, így sokkal több pénzt költ el feleslegesen reklámokra, mintha mindezt célzottan tenné.
COMPUTERWORLD: Mondana egy példát a közigazgatásból?
VF: Ha jól működő e-közszolgáltatásokkal szeretnénk az állampolgárok és a vállalkozások rendelkezésére állni, fontos ismernünk, hogy melyek azok az ügyek, amelyek a legtöbb ügyfelet érintik, illetve mely szolgáltatásokat veszik a legtöbben igénybe akár online, akár személyes ügyintézés keretében. Ehhez is segítséget nyújthatnak a közigazgatásban keletkező adatok. A kormányzat maga is sokat profitálhat, ha ismeri és használja a közszférában fellelhető adatokat: megalapozottabbak lehetnek a döntések, jobban követhetők a döntések következményei, javul az operatív működés, vagyis hosszú távon adatvezérelt közigazgatás jöhet létre.
CW: Több helyen is napvilágot látott, hogy 2020-ig legalább 250 ezerrel nőhet Európában az adatokhoz kapcsolódó munkahelyek száma. Melyek a legjellemzőbb ilyen jellegű munkahelyek?
VF: Az említett számot egy 2012-es Data equity, Unlocking the value of big data című brit tanulmányban szereplő adatból extrapolálták, amely tanulmány 58 ezerre becsülte az Egyesült Királyságban öt év alatt az adatipari cégeknél keletkező munkahelyek számát. Ez az adat több, az Európai Bizottság által közzétett anyagban is szerepel, például az A European strategy on the data value chain című dokumentumban.
A nagy elemzőcégek becslései szerint a közeljövőben világszerte 4,4 millió munkahelyet hoz létre az adatelemzés és az adatbányászat, és ebből 2020-ig mintegy 250 ezer ilyen típusú álláslehetőség jön létre Európában. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy ez nem egyszerűen informatikai szaktudást igényel, hanem interdiszciplináris tudást feltételez, így sok esetben szükséges hozzá a statisztika, a fizika, az alkalmazott matematika, a közgazdaságtan, de olykor a szociológia beható és alapos ismerete is.
CW: Magyarországon hány új munkahellyel számolhatunk az adatrobbanás következtében?
VF: Ezt most még nehéz megbecsülni, de ha abból indulunk ki, hogy az IKT területén már most is nagyon komoly, több ezer fős szakemberhiánnyal küzdünk, úgy gondolom, hogy a műszaki-gazdasági területek iránt érdeklődő fiatalok számára az adatipar valóban komoly lehetőséggel bír a jövőben. A Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című tanulmány egyszerű extrapolációval 2000 körüli számot prognosztizál.
CW: Melyek a legfőbb kormányzati szerepek az adatrobbanás hatásának kezelésében?
VF: A kormányzat feladata ezen a területen is összetett. Kiemelt feladat a stratégiaalkotás, a tudatosítás, a közadatok minél szélesebb körének közzététele újrahasznosítás céljára, valamint az adatipar kialakulásának ösztönzése. Ezek egymásra is épülő feladatok, és az első kettő megvalósítása már megkezdődött az NHIT komoly szakmai szerepvállalásával, gondoljunk csak a Fehér Könyv elkészítésére. Az NHIT kiemelt célja annak tudatosítása a kormányzati intézményekben, hogy az adatipar Magyarország gazdasági versenyképességének növelése szempontjából kiemelt területté válik a jövőben, hiszen az állam működésével összefüggésben is, folyamatosan gyorsulva hatalmas mennyiségű adat keletkezik. Ilyen hirtelen változást hozott az utóbbi időben például az elektronikus útdíjrendszer, az online pénztárgépek vagy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése is.
CW: Pontosan mit tartalmaz a Fehér Könyv?
VF: A Fehér Könyv átfogó stratégiai dokumentum, amelynek része a helyzetelemzés, a problémafeltárás, a jövőkép, a stratégiai alternatívák értékelése, a javasolt célrendszer bemutatása. A tanulmány a jól működő adat-ökoszisztéma kiépítéséhez ad támpontokat, amelynek létrejötte nagyon komoly előnyökkel jár Magyarország számára, többek között mérhetően növeli hazánk versenyképességét. Már a munka megkezdése is befektetésvonzó hatással jár. Beindul a hazai adatipar, amely már az első időben is több milliárd forint nagyságrendben járulhat hozzá a hazai GDP-hez, hiszen a közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó ágazatokban is gyorsítja a fejlődést és növeli a gazdasági kibocsátást. Emellett a kormányzás minőségét is javítja a közszféra adatainak szisztematikus újrarendezése, létrejöhet az adatvezérelt közigazgatás, és a kormányzás költségei is csökkenthetők a közszféra adatgazdálkodásában jelenleg fellelhető párhuzamosságok megszüntetésével.
Mindezek megvalósításához a Fehér Könyv néhány intézkedést is javasol. Ilyen például az adatvagyon felmérése, az ország adatvagyon-kataszterének létrehozása, valamint a közadatvagyon kezelését ellátó szervezetrendszer létrehozása. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez nem konkrét intézkedési terv, hanem javaslat. Egy, a felelősöket, a szükséges forrásokat, valamint már határidőket is tartalmazó akcióterv elkészítésére a Fehér Könyv társadalmi vitáját követően kerülhet sor.
CW: Az adatrobbanás kormányzati kezelését illetően mennyire jelöli ki az utat az Európai Unió, illetve mennyire járhatja Magyarország a saját útját?
VF: Az Európai Unió folyamatosan igyekszik felhívni a tagállamok figyelmét az adatokban rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázására, ezért stratégiai és módszertani anyagok tucatjait tette közzé az utóbbi években: Digitális Egységes Piac Stratégia (2015-2016), EU nyíltadat-stratégia (2011-2020), EU adatközpontú gazdaság stratégia (2014-2020). Különösen friss és értékes módszertani anyagok találhatóak az Európai Bizottság új adatportálján (www.europeandataportal.eu), amelyen egyébként már közel félmillió európai nyílt adatkészletről is található információ. Az EU mellett az ENSZ, az OECD és a Világbank is rendelkezik a kormányzati adatokhoz való, alapvetően nyílt hozzáférést szorgalmazó általános stratégiákkal, illetve operatív jellegű módszertani dokumentumokkal. Hazánkban még a munka elején tartunk, így ha valamilyen speciális akadályba ütközünk, a fenti stratégiák minden bizonnyal tartalmaznak olyan javaslatot, amelyet a hazai viszonyokra átültethetünk, és jó gyakorlatként alkalmazhatunk.
CW: Június 1-jétől a hazai egészségügyi ellátók kötelesek adatokat szolgáltatni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerébe. Mivel a felhőalapú rendszerben különösen érzékeny személyes adatokat tárolnak, az a lehető legmagasabb fokozatú biztonsági besorolással bír. Az EESZT-vel, illetve a személyes adatok védelmével kapcsolatban van az NHIT-nek valamilyen javaslata, feladata?
VF: Az EESZT bevezetése több olyan kihívást oldhat fel, amelyre az egészségügy sok-sok éve keresi a választ. A jövőben a kezelőorvos ténylegesen hozzáférhet a korábbi vizsgálatok, kezelések adataihoz, elektronikus receptet és beutalót írhat fel, elektronikus úton tud kollégáival konzíliumot tartani - ezek nagyon fontos, jövőbe mutató változások. Természetesen a rendszer sarkalatos pontja az adatok bizalmas kezelése. Az EESZT az Európai Unió szakértői munkacsoportja vonatkozó ajánlásának figyelembevételével készült. A szabályozás szintjén az elvi garanciákat az informatikai biztonsági szabályozás és a 2015 decemberében elfogadott, kifejezetten az EESZT adatkezelésére vonatkozó szabályozás rögzíti. Fontos azonban, hogy a bevezetést követően kis idővel felülvizsgálat történjen, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján ellenőrzi, merültek-e fel problémák, és ha igen, ezek kezelésére milyen intézkedések, további garanciák szükségesek. Az NHIT hosszú távú célkitűzése, hogy megfelelő adatvédelmi és adatkezelési elvek alkalmazása mellett egyszerűsödjön az e-ügyintézés, és az állampolgárok a számukra elérhető szolgáltatásokat egységes felületen és egységes eszközökkel tudják majd igénybe venni, legyen szó akár az egészségügyről, akár az adóügyekről.
