Magyarország számára az egyetlen út, ha minél többen és minél hamarabb bekapcsolódnak a mesterséges intelligenciával (AI/MI) kapcsolatos fejlesztésekbe, illetve minél többen állítják az alkalmazásokat üzletük szolgálatába. A technológiát fejlesztők (egyetemek, kutatóintézetek, IT-cégek stb.) és a jelenlegi, illetve jövőbeli potenciális alkalmazók (hazai kkv-k, nemzetközi nagyvállalatok, állami intézmények stb.) közötti információmegosztást, a folyamatok felgyorsítását segíti a 2018 októberében életre hívott Mesterséges Intelligencia Koalíció. Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke, az IVSZ digitális transzformációért felelő alelnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója először a koalíció első évét foglalja össze.
Jakab Roland: Mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Tagjaink száma már meghaladja a 210-et, a tagszervezetek több mint 840 szakértőt delegálnak hat tematikus munkacsoportba, amelyek gyakorlatilag felölelik az összes nagy tématerületet - a technológiát, a szabályozást, az etikai kérdéseket, a nemzetközi együttműködéseket, az alkalmazásokat és az oktatást. A munkacsoportokban projektalapon folyik a munka. Jelenleg húsz-harminc projektcsapat működik, amelyek valamilyen fontos, aktuális témára szerveződnek. A munka az online térben is kiválóan követhető.
Ami a konkrét eredményeket illeti, májusban interaktív MI-kiállítást rendeztünk, amelyen hazai MI-esettanulmányokat vonultattunk fel. Elindult a miagyakorlatban.hu weboldal, ahova a hazai megoldásokat tölthetik fel a szereplők. Az IVSZ-szel együttműködésben elkészült egy nemzetközi tanulmány külföldi best practice-ek bevezetéséről. Felrajzoltuk Magyarország MI-térképét, azonosítottuk, hogy itthon kik, milyen típusú tevékenységekkel vannak jelen az MI-ben. Folyamatban van az AI Hungary gyűjtőweboldal készítése. Nemsokára indítunk egy podcastot, amelyben a legfelkészültebb szakemberekkel vesszük át az MI különböző aspektusait. Arra törekszünk, hogy egyre nagyobb követői bázist építsünk fel a közösségi médiában.
Fontos eleme tevékenységünknek az MI-országstratégia kidolgozása. A munka gőzerővel folyik, a végeredmény január végére várható. Az első intézkedéscsomagot, az MI Akciótervet október 15-én mutattuk be az Infotér konferencián. Az akcióterv értelmében létrejön az MI intézményi keretrendszere, illetve beindul az adatgazdaság. Bízunk benne, hogy a tudatosító kampányok révén sikerül a széles nyilvánosságot is megismertetnünk az MI világával.
Computerworld: Eddigi munkájuk igazolta a várakozásokat, illetve belefutottak esetleg váratlan eredményekbe?
JR: A kitűzött célok nagyon összetettek, és időről időre felmerül egy-egy új aspektus, amivel foglalkoznunk kell. Az elmúlt idő azt is megmutatta, hogy sokkal több minden zajlik Magyarországon az MI vonatkozásában, mint ahogy elsőre gondoltuk. Ezért is elengedhetetlen az MI-országtérkép felrajzolása.
CW: Melyek azok az MI-fókuszterületek, ahol valós esélyt látnak, hogy a világ élvonalába kerülhessünk?
JR: Magyarországon az autóipar hagyományosan hangsúlyos, ezért a közlekedés egyértelműen ígéretes. Itt van például a nemrégiben megnyitott Zala ZONE Járműipari Tesztpálya, amely máris számtalan lehetőséget tartogat. Prioritást élvez az agrárium, ami szintén potenciális kitörési pont lehet, sőt, mivel az egészségtudatos technológiákkal készült élelmiszerek iránt folyamatosan nő a kereslet, a termőföldtől az emberek asztaláig terjedő teljes horizontális folyamatban nélkülözhetetlenné válnak az MI-megoldások. De említhetem az egészségügyet is. A BME és a Semmelweis Egyetem együttműködésében például már folyik olyan döntéstámogató rendszerek fejlesztése, amelyeket nemcsak Magyarországon, hanem világszerte lehet majd használni. Az állami szolgáltatásokon belül is számtalan helyen érvényesülhet az MI, de ezek pontos alkalmazási területei még egyeztetést igényelnek. Mindezek csak kiragadott példák. Iparági workshopok keretében, a nálunk lévő potenciálra építve tudjuk majd kimondani, hogy hol lesznek a beavatkozás pontjai, és mely területeket emeljük ki prioritásként.
CW: Mit tesznek azért, hogy ne csak a fejlesztői, hanem a potenciális felhasználói oldal is nyitott legyen a mesterséges intelligencia iránt?
JR: Az MI Koalíció fontos küldetése a tudatosítás. Vállaltuk, hogy 2020 folyamán egymillió emberhez juttatunk el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, hiteles információt. Szeretnénk feltárni az alkalmazások lehetőségeit, megmutatjuk, hogy már egy dobozos, piacon megvehető termék is milyen mértékben képes növelni a hatékonyságot. Megdöbbentően sok egyszerű alkalmazás érhető el, amelyek például segítik a célzott ügyfélbázis kiépítését vagy a szolgáltatáskínálat javítását, bővítését. Ezen alkalmazások segítségével a cégek komoly versenyképesség-javulást érhetnek el. A startupok és a kkv-k továbbképzésében fontos szerepet játszik majd az MI Akadémia, amely két alappillérre, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a szakmai továbbképzések rendszerére épül. Az MI Akadémia célja, hogy a kiemelt célcsoportok megismerjék az MI-alapú technológiákat, illetve azok használati lehetőségeit, és ennek révén kialakuljon bennük a bizalom az MI-megoldások iránt.
CW: Nemrégiben látott napvilágot a hír, hogy jövő év elején megkezdi működését az MI Kiválósági Központ. Milyen lesz a munkamegosztás a Kiválósági Központ és az MI Koalíció között?
JR: Az MI Kiválósági Központ - a Sztaki vezetésével - az egyetemek és kutatóintézetek alkalmazott kutatási, fejlesztési, oktatási tevékenységét fogja koordinálni. Eközben a Koalíció gyakorlatilag innovációs hubként működik majd: ökoszisztéma-menedzsmenttel foglalkozik, brókeri funkciót lát el, aktív szerepet játszik az MI-piac bővítésében, disszeminációs tevékenységet végez, és ezzel járul
hozzá a társadalmi érzékenyítéshez, képzéseket szervez, továbbá olyan nemzetközi ökoszisztémákhoz próbál kapcsolódni, ahonnan a jó gyakorlatokat át lehet venni. Az MI Koalíció azonnal be tudja csatornázni a tagvállalataitól, partnereitől érkező ígéretes témákat a Kiválósági Központba, hogy azok mihamarabb megvalósulhassanak. Másképpen fogalmazva: a vállalatokat szeretnénk összekötni a kutatói szférával, hogy minél több alkalmazott kutatási projekt indulhasson.
CW: Van Magyarországon elég mesterséges intelligenciához értő szakember?
JR: A kutatói-fejlesztői oldalon már vannak jó képzések. Az egyetemek és a kutatóintézetek érezhetően több olyan tematikus, illetve általános képzést indítottak, amelyekben megjelenik a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok kezelése, a mélytanulás. Az MI Koalíció vállalása, hogy százezer embert vonunk be valamilyen MI-alapkurzusba. Akik elvégzik a néhány napos képzést, tanúsító oklevelet kapnak. Tagjainkat segítjük, hogy iparági rendezvényeken, szakmai konferenciákon előadhassanak, és egyre többekkel értessék meg az MI-alkalmazásokban rejlő lehetőségeket.
CW: Magyarországon számos globális ICT cég működtet k+f központot. Folynak itt MI-vel kapcsolatos fejlesztések?
JR: Számos k+f központban vannak ilyen kutatások, fejlesztések. Például az Ericssonnál több száz fejlesztő dolgozik egy mélytanulási algoritmusokat használó MI-alkalmazáson, amelynek egyébként az alapötlete is Budapestről, egy PhD dolgozatból származik. Az alkalmazás alapvető célja, hogy a hálózatokat gyakorlatilag önfenntartóvá tegye. Ne forduljanak elő anomáliák, ne alakuljanak ki torlódások, mert a mesterséges intelligencia segítségével azok már előre jelezhetők és így megelőzhetők. Hasonlóképpen folynak MI-vel kapcsolatos kutatások és fejlesztések az autóipari és gépipari központokban, a nagy banki szoftverek fejlesztésével foglalkozó szervezeteknél vagy akár a szolgáltatóközpontokban is.
