A Szonda Ipsos legújabb reprezentatív infokommunikációs felmérésében 1500 válaszadó értékelt kilenc előre megadott illegális cselekedetet egy ötfokozatú skálán. A felmérés szerint a legtöbbek számára az illegális szoftverhasználat kisebb vétségnek számít, mintha valaki egy tömegközlekedési eszközön nem adja át az idősebbnek a helyét, az illegális CD és DVD másolást pedig a bliccelésnél is enyhébb "kihágásként" értékelik.
A számítógépes hálózatok biztonsági rendszereit kijátszó hackereket a lakosság több mint kétharmada tudatosan kárt okozó bűnözőnek tartja, ugyanakkor a válaszadók közel harminc százaléka szerint a kódfeltörőket és a számítógépes adattolvajokat nem a rossz szándék vezérli. A felmérés szerint a hackerek tevékenységét egy elenyésző kisebbség, alig négy százalék ítéli meg pozitívan, egyfajta rendszer elleni igazságos lázadásként.
A számítógépes visszaélések mindegyikénél súlyosabbnak ítélnek a megkérdezettek egy táskalopást, amit a sorban a számítógépes adatlopás követ. Ennél egy fokkal kevésbé ítélik el azokat, akik egy tömegközlekedési eszközön nem adják át az idősebbnek a helyet, de ennél is elnézőbbek azokkal szemben, akik illegális szoftvereket használnak. Még kisebb mértékben vált ki ellenszenvet, ha valaki illegálisan számol el személyes kiadásokat vállalati költségként, ha egészségesen megy betegállományba, vagy bliccel. Az illegális CD és DVD másolás pedig csak ezután következik a sorban, ennél kevésbé már csak a 10 000 forint alatti jövedelem eltitkolását ítélik el a megkérdezettek.
A felmérés szerint minél kisebb közösségben él a válaszadó, annál szigorúbban ítéli meg a kutatásban szereplő cselekményeket. A városokban és községekben élők a jegy nélküli utazást és az illegális szoftverhasználatot a fővárosiaknál lényegesen súlyosabb cselekedetnek tartják. Hasonlóan szigorúak a 65 évnél idősebbek, akik az ötfokú skálán minden vétséget akár 1-2 skálaértékkel is szigorúbban osztályoztak, mint a fiatalabb, elsősorban a 18 és 35 év közötti válaszadók.
A kutatás alapján megdőlni látszik az a közfelfogás is, hogy a magasabb iskolai végzettség fejlettebb erkölcsi ítélőképességgel jár együtt, ugyanis a megkérdezettek között a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek minden vétséget súlyosabbnak ítéltek, mint a lényegesen elnézőbbnek bizonyuló diplomások. A két nem képviselői közül pedig - ha kismértékben is - minden felsorolt cselekedet osztályzásakor a nők bizonyultak szigorúbbnak, különösen az adócsalást és a bliccelést látják súlyosabb vétségnek a gyengébbik nem képviselői.
