Furcsa adatokat produkál a Földtől legmesszebre jutott ember alkotta tárgy.

Szigorú feltételek mellett a kutatók, közintézmények vagy a gyógyszeripari cégek is hozzáférhetnek nagy mennyiségű, anonim egészségügyi adathoz.

Az MIT kutatói mostantól a korábbi módszereknél pontosabb és skálázhatóbb módon tudják megbecsülni, hogy az adatok valószínűleg mennyi információt tartalmaznak.

A Cornell Egyetem kutatói bejelentették, hogy a vizuális gépi tanulás terén olyan áttörést értek el, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy felfogják a más tárgyak által eltakart tárgyak létezését.

Az Andreessen Horowitz (a16z) kockázati tőkebefektető cég saját kriptokutató csapat létrehozásával növeli a blokklánc üzletágra tett, már eddig is jelentős tétjét.

A piackutató azt javasolja, hogy a vállalatok bizonyos kérdésekre mindenképpen találjanak választ.

Oxfordi kutatók állítólag attól tartanak, hogy az amerikai űrügynökség földönkívüliekkel való kommunikációra irányuló erőfeszítései veszélyesek lehetnek.

Itt elsősorban az oktatási feladatok, valamint a NATO-s elkötelezettségekkel összefüggő kutatások és feladatok lesznek előtérben.

Mivel ez az eszköz rendkívüli potenciált mutat az energia befogásában, a kutatók úgy vélik, hogy jelentős változást okozhat az energiaiparban.

Polimerfolyadék-kísérlettel elemezték a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések keletkezését a kutatók.

A DARPA kutatói szerint egy hibatűrő, közcélú kvantumszámítógép komplexitása megközelítheti vagy meghaladhatja egy klasszikus szuperszámítógépét. Itt jön a képbe az US2QC program.

Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta.

A kutatók emelett egy pozitív mellékhatást is észrevettek.

A Stanford Egyetem vezette azt a kutatócsoportot, amely új Guinness-rekordot állított fel a DNS-szekvenálás sebességében. A munkafolyamat felgyorsítására mesterséges intelligencia alapú számítástechnikát használtak.

Egy kutatóintézet nem árul eszközöket és nem végez rendszerintegrációs tevékenységet. Az alapkutatások során szerzett tudásával azonban szívesen részt vesz ipari projektekben. Például az Ipar 4.0 területén.

Magasabb fokozatra kapcsol az innováció hazánkban: együttműködik a Miskolci Egyetem és egy ibériai kutatóközpont.

A kutatók a Nature Electronics című folyóirat online kiadásában részletezték erről szóló eredményeiket.

A Harvard kutatói laboratóriumban növesztett emberi szívsejtekből hoztak létre egy halrobotot.

Egy kutatócsoport most először mutatta ki, hogy mikor érezzük a döntéseket helyesnek. Eredményeiket az intelligens szemüvegekben és az önvezető járművekben is lehet majd alkalmazni.

Még nincs itt a 6G, de a világ kutatói műhelyeiben már megjelent. Rengeteg a megoldandó feladat, bőven van tennivalójuk a hazai kutatóknak is - természetesen az ipar szereplőivel karöltve.