Az oroszbarát Killnet hekkercsoport törte fel a kormány és egy sor állami intézmény honlapját.

Az Nvidia, a Samsung és más cégek mellett a T-Mobile rendszerében is garázdálkodott a Lapsu$, de ezúttal nem okoztak jelentős kárt.

A kibertámadások gyakran minimális nyomot (sem) hagynak maguk után. Ezért egy hagyományos vírusírtó biztonsági megoldásként való alkalmazása ma már nem elegendő, több kell ennél: a cégeknek olyan szoftverre van szükségük, amelyek a legújabb és legkifinomultabb fenyegetéseket is képesek észlelni, majd elhárítani.

Márciusban ötször több orosz fiókot törtek fel, mint januárban.

Célja, hogy növelje azoknak a szakértőknek a képzettségét és képességeit, akik a nemzeti informatikai rendszerek és a kritikus infrastruktúrák védelmét látják el valós idejű támadások esetén.

Az ipari vezérlések, akárcsak az IoT-eszközök, könnyű célpontok a hackerek számára.

Nő a kiberfenyegetettség, a támadások egyre kifinomultabbá és összetettebbé válnak, a rosszindulatú kódolók folyamatosan változtatják taktikáikat, technikáikat, eljárásaikat, és pontosan tudják, hova kell célozni: a szívre.

Lassan nem marad olyan orosz állami intézmény, amit ne érintenének valamilyen formában az Anonymous támadásai.

Akár a nagy lemorzsolódás, akár a megfelelő készségek hiánya miatt, a biztonsági és fejlesztői csapatoknak nehézséget okoz, hogy elegendő képzett munkatársat találjanak és tartsanak meg.

A biztonsági mentések készítése az a dolog, amit sokszor halogatunk, mivel nincs hozzá határidő - vagyis sosem tudjuk előre, pontosan mikor is adódik egy olyan katasztrófa, baleset, támadás vagy lopás, ami miatt szükség lenne az adatok helyreállítására.

Ezek a biztonsági problémák katasztrófát jelentenek, és magas költségekkel járnak a vállalkozások számára.

A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban című könyv szerzője osztotta meg tapasztalatait a Computerworld olvasóival.

Ezek a támadások könnyen automatizálhatók.

Két támadássorozat a Triton és a Havex rosszindulatú szoftvereket használta az amerikai és külföldi energetikai szervezetek ipari vezérlőrendszereihez való behatolásra.

A 2017-ben megjelent Joker trójai program 2021-ben újra felbukkant, és Android-eszközökre célzott.

A Lapsus$ közönségszavazáson dönti el, hogy legközelebb melyik áldozata adatait hozza nyilvánosságra.

Oroszország viszont a kiberhadviselést inkább pszichológiai sokkolásra használja, mintsem maximális gazdasági károkozásra.

Az elmúlt néhány év széles körű és gyakori zavarai után a kibervédelmi környezet átalakulóban van. A kedvelt támadási vektorok változnak, új fenyegetések jelennek meg, és a vállalatok, szervezetek újragondolják kiberbiztonsági szempontjaikat.

Hatalmas mennyiségű alkalmazott adatait tették elérhetővé a hackerek, de valami nem teljesen stimmel ezekkel a számokkal.

A legnagyobb aggodalmak közül a gyártás előtti biztonságba való elégtelen befektetés áll.