Bár a cégek 90 százaléka stratégiai jelentőségűnek tartja a digitális transzformációt, mindössze 15 százalékuknál áll rendelkezésre a digitális átálláshoz szükséges tudás, derül ki a Müncheni Műszaki Egyetem és az SAP szoftvergyártó közös felméréséből.

Walldorf, Németország- Bár a cégek 90 százaléka stratégiai jelentőségűnek tartja a digitális transzformációt, mindössze 15 százalékuknál áll rendelkezésre a digitális átálláshoz szükséges tudás– derül ki a Müncheni Műszaki Egyetem és az SAP szoftvergyártó közös felméréséből.

- Az oktatási intézmények ambiciózus tervekkel rendelkeznek a digitális oktatás terén, de több mint 50%-uk nehezen tart lépést a technológiai változások ütemével - Az erőforrások és a szaktudás hiánya lassítja a személyre szabottabb, interaktív oktatást támogató, új technológia bevezetését - Az iskolák 80%-ának még ma is olyan alapvető dolgokra kell költenie, mint a hálózatai csatlakozás vagy az iskolai laptopok

A Vodafone Magyarország bemutatta az AppTár alkalmazás-gyűjteményt, amelynek célja a digitális oktatás támogatása. A diákok és pedagógusok körében végzett hiánypótló kutatásból kiderült, hogy a tanárok kivétel nélkül hasznosnak tartották a tabletek alkalmazását az órákon, a gyerekek pedig a jegyeik javulásáról számoltak be a digitális eszközök használatának köszönhetően.

Tudásátadással fejleszti a magyar vállalkozásokat a Telekom: Hello Biznisz néven hiánypótló, kifejezetten a mikro- és kisvállalkozásoknak szóló egyedülálló edukációs portál és szakmai műhely indul.

A kisvállalatok vezetőinek informatikai előképzettsége és nyitottsága jelentősen meghatározhatja a cég jövőjét - derült ki az Invitel és a BellResearch 2016-os közös őszi felméréséből. A kutatásban résztvevő kisvállalati cégvezetők többsége fejleszthetőnek értékelte telekommunikációval és informatikával kapcsolatos tudását, miközben többségük egyetértett azzal az állítással, hogy a korszerű távközlési megoldások alkalmazása hozzájárul a vállalkozás gazdaságos és sikeres működéséhez is.

Informatikusokat korábban csak a felsőoktatásban képeztek. Bár a munkaerő-piaci igények miatt új szereplők jelentek meg az oktatásban, a lényeg nem változott: fejlesztői csapatok vezetésére csak naprakész szakmai ismeretekkel bíró és a születő technológiákból víziókat alkotni képes szakemberek alkalmasak.

Az elmúlt néhány évben a hazai projektmenedzsment kultúra presztízse ugrásszerűen megnőtt, a nemzetközi tendenciákkal azonban még mindig nehéz lépést tartani. A tapasztalatcsere elengedhetetlen és megfelelő szakanyag híján, a gyakorló szakemberek konferenciákon osztják meg egymással tudásukat. Jelenleg az agilis leadership bevezetése az egyik legaktuálisabb kérdéskör.

Bár a webáruházak a 2016-os karácsonyi szezonra is minden tudásukat bevetve készültek, és a futárszolgálatok is csúcson jártak a kapacitásukat illetően, mégis minden hatodik 18 év feletti internetező átélhetett több vagy kevesebb aggodalmat a karácsonyi időszakban késéssel érkező internetes rendelései miatt.

A Google fejese szerint az ő életében még biztos nem.

2016. november 10-én, közel egyéves fejlesztést követően elindult az NHIT Online Akadémia, amely 24 edutainment tananyaggal - elsősorban a Digitális Jólét Program által lefedett területekre, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács profiljába illeszkedő tudástárral - várja hallgatóit.

Az emberiség együttes erővel mindig is többet és nagyobbat tudott alkotni, mint az egyes személyek külön-külön. Rengeteg esetben az vitte előre a fejlődést, hogy az emberek megosztották egymással a tudást, így továbbfejleszthették egymás ötleteit. A SUSE infografikája jól illusztrálja ezt, amelyen – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb történelmi open source mérföldkövek láthatók.

A mérnökinformatikus nem idegenkedik a csavarhúzótól, a villamosmérnök pedig szoftveresként is dolgozhat. Fontos azonban a diploma, ami nem csak egy darab papír, hanem azt jelzi, hogy a tudás megalapozott, a szakember képes a továbbfejlődésre - vallják a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a BME VIK-en.

Ahhoz, hogy a digitalizáció és az intelligens automatizáció a magyar ipart is gyökeresen átalakítsa, elsősorban a kis- és középvállalatoknál kell szemléletváltást és tudásnövekedést elérni. Ebben kíván fontos szerepet betölteni a nemrég alakult Ipar 4.0 Platform.

Jó oka van annak, hogy az ipari forradalom újabb változatáról szóló megnyilatkozások zajában nálunk alig hallani olyan vállalkozásokról, amelyek e forradalomnak is nevezett megújulásból tevékenyen veszik ki a részüket. Az informatika nyújtotta lehetőségek kiaknázása az iparágakban szinte minden esetben igen különböző szaktudások együttműködését igényli.

Mindig jönnek az új technológiák, hozzáértő szakemberekből pedig kevés van.

Négy új sajátmárkás okostelefon, köztük a kiemelkedő tudású Smart Ultra 7, a "nagyvad" Smart Platinum 7, valamint a Vodafone saját fejlesztésű VR-szemüvege is bemutatkozott a Vodafone újonnan megnyílt belvárosi üzletében.

A Trainerbot játékerejét mobilról szabályozhatjuk, így lépésről lépésre tökéletesíthetjük tudásunkat.

A jelszavas azonosítást napjainkban egyre kevésbé tartják biztonságosnak. Az ilyen jellegű bejelentkezésnél a teljes autentikációs folyamat egy olyan dolgon alapul, amit csak a felhasználó ismer. Ezt a dolgot azonban el lehet lopni, tehát megszerezhetik mások. Éppen ezért célszerű egyéb azonosítási formákat is megvizsgálni, és kombinálni azokat, amelyek a legegyszerűbben és leghatékonyabban használhatók együtt.

Miközben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) továbbra is az elméleti tudás megalapozását tekinti fő feladatának, tananyagai és oktatási módszerei alakításakor figyelembe veszi a piac folyamatosan változó igényeit. Józsa János rektor és Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja aktuális kérdésekről, problémákról, tervekről nyilatkozott a Computerworldnek.